2013. június 26., szerda

Holdacskák

Már két napja rágja a fülemet a párom, hogy süssek valamit, de nem nagyon volt hozzá kedvem. De ma délután úgy döntöttem, meglepem vele mire hazaér. Így elkészítettem egy általa kedvelt finomságot. Íme az eredmény:

Igaz egy kicsit kevesebb dió volt itthon, mint amennyit kellett volna rászórjak, de így is nagyon finom lett. 
És íme a recept: 
1/2 cs sütőpor
10 dkg dióbél
1 dl tej
25 dkg liszt 
25 dkg kristálycukor
5 tojás
10 dkg margarin
A tojásokat kettéválasztjuk. A sárgához hozzákeverjük a tejet, majd a cukrot és a margarint. Majd lassan felváltva kerül hozzá a sütőporos liszt, és a felvert fehérje. Sütőpapírral kibélelt tepsibe öntjük, és megszórjuk a durvára vágott dióval, majd 180 fokos sütőben aranybarnára sütjük. Tálalás előtt megszórhatjuk vaníliás cukorral elkevert porcukorral. 
Ha valaki diósabban szereti a liszt egy részét lecserélheti darált dióval. Vagy ha valaki a mandulát szereti, az is nagyon finom hozzá. 

2013. június 17., hétfő

Tanulás után....

Kis pihenő után végre ráértem, és befejeztem a fonalvégtartót. A tetejét egy rég kidobásra szánt anyagdarabból készítettem, melyet hímzés után körbehorgoltam, majd felragasztottam az üveg tetejére. Az oldalába egy szalagot fűzetem be, melyre masnit kötöttem. Remélem másnak is tetszik majd.


A következő időszakban egy új projektbe kell belekezdenem, mellyel ovikezdésig kész kell legyek, mert a kisfiam most kezdi az ovit. Már kiosztották a jeleket, és minden nagyobb cuccára kell jelzést tenni. Mivel nekem a keresztszemezés a kedvencem, minden ruhaneműre készítek neki jelölősarkot, hogy könnyen megtalálja majd a cuccait.